- Szenes Hanna Emlékév 100 -
A 20. század elpusztított zsidó nemzedékének, mártírja volt Szenes Hanna. Egy olyan nemzedéké. amely többre s jobbra volt érdemes. A vérveszteséget mai napig hordozza Magyarország, Izrael Állam és Európa, örök mementóként.
-
-
–
-
-
Előszó:
Amikor kezembe került az 1954-ben Tel Aviv-i kiadásban megjelent „Szenes Chana élete, küldetése és halála” című könyv, eredetileg a levelezése és a versei érdekeltek. Később kíváncsi lettem egy 23 éves magyar származású zsidó lány szűkre szabott életére, tragikus halálára, s leginkább arra a lehetőségre, amelyet csak akkor ismerhettem, ismerhettünk volna meg, ha az életét meg tudta volna élni, ha lehetőséget kapott volna arra, hogy tanuljon, fejlődjön, családot alapítson. Ebben az esetben megadatott volna neki a jövőben, hogy értelmiségként egy senki máshoz nem hasonlítható költő-íróvá érjen. De tudjuk, hogy nem csak Szenes Hannának, hanem egy egész zsidó nemzedéknek nem adatott meg ez a legalapvetőbb emberi minimum. Levelezése, versei, s majdan a kísérletnek szánt színműve „A hegedű” színmű azt a benyomást hozta bennem felszínre, hogy a második világháború következményeként egy különleges emberi és írói karrier lehetősége vált semmivé – és ebből a nézőpontból tekintve teljesen mindegy, hogy Magyarországon vagy Izraelben. A kibucról szóló színműve az álomszerű mélységből előbukkanó emberi közösség iránti igényét, az egyén önkiteljesítésének küzdelmeit, az örök jóravalóra törekvést, a zsigerből jövő új haza meglelését és a fiatalság egyik legnagyobb csodáját, a szerelem vágyának kivetítését közvetítette számomra. Ez sarkalt arra, hogy színpadra alkalmazzam az egyetlen, kibucról szóló színművét, azt kiegészítsem édesanyjával való levelezésével, beszúrásszerűen hozzáadjak a verseiből, majd autentikus zsidó dalok cimbalmon történő zenei kíséretén keresztül megvalósítsak egy róla szóló különleges estét. A Szenes Hanna rövidre szabott életét tükröző, s a hátrahagyott írásait felhasználó színházi előadás, nem csak őt hozza a mai néző elé, hanem egy egész elveszett zsidó nemzedék érzéseit, tehetségét, tudását, vágyait is tükrözi. Arra az elveszett lehetőségre mutat rá, amely a mai napig vérveszteségként tornyosul nem csak Magyarország, nem csak Izrael Állam, hanem egész Európa felett, örök mementóként.
Budapest. 2022. Június. Kriszt László rendező.
–