Celebek, kíméljenek! 1 rész.

A kontárság kultuszának 21. századi táptalaja, maga a kultúra területe. Hogy hogyan jutottunk el idáig, nos ez egy komplex választ igényel. A most olvasható véleménynyilvánítás, csak az előszobába kukkant be, de folytatni fogjuk!

Sokszor, de nem elégszer adtunk annak hangot, hogy a “celeb” jelenség, olyan társadalomtorzító hatást gyakorol, mely ellen, fel kell emelnünk a szavunkat! A mindenféle teljesítmény nélküli, s ezzel negatív élet értékszemléletet, példaképül állító (főleg) kereskedelmi csatornák, és bulvár social médiák, olyan mennyiségben ontják felénk a “kulturális szemetet” hogy az embernek már-már hányingere van. Cifra György, Illés zenekar, Darvas Iván, Sinkovits Imre, Psota Irén, Szirtes Ádám, Márkus László, Haumann Péter, Hofi Géza és Radics Béla után kaptuk Győzikét, Lagzi Lajcsit és a végtelen gagyi celebeket. Vajon ők lennének a példaképek, ezt fogjuk magunk után hagyni, ez lenne a 21. század Magyarország kultúrája? Természetesen, miközben tudjuk a válaszokat azok, akik kitalálják, létrehozzák, gyártják, benne közreműködnek,  nemhogy jól, hanem nagyon jól élnek, sokkal jobban, mint a hétköznapi dolgozó, tanuló, s magát az értéket teremtő állampolgár, nem beszélve az átlagot meghaladó tudásúakról. A kulturális megtévesztés esszenciája, hogy a mindenkori néző szeret azonosulni a mindenkori színház, film és a social médiák által közvetített közszereplőkkel, művészekkel, stb. E mentén jött létre az a megalázó fordulat, amely az elmúlt kb. 30 évet jellemezte, amikor is, a példaképek helyett, a formális semmivel való azonosulást, a pillanatélmény dőre érzését, a „mi is vagyunk olyan jók” illúzióját nyújtotta a közönségnek. Maga a celeb jelenség, ettől az értékválasztás lehetőségétől fosztotta meg a mindenkori nézőt. Nem azokat, akik átlátták ezt az érték nélkülöző tendenciát, vagy éppen, műveltségük, kulturáltságuk okán lepattant róluk, hanem azokat akik (véleményünk szerint) többre lennének érdemesek, legalább is, a választás lehetőségének tekintetében mindenféleképpen. A celeb jelenség, nem maradt a Reality Showk világában, (ez csak a kezdet volt) hanem mára (nagy-részben) elfoglalta, a zenei, a színházi, a televíziós, és lassan a film területeinek, jelentős részét. Mára, a bulvár élményből élők, olyan hatalommal bírnak, (egész média piacok épülnek rá) hogy ha nem vagy középszerű, ha nem tartozol a celebek táborába, ha a tudásról vagy szakmáról akarsz beszélni, azt szeretnéd megmutatni, akkor már nem is vagy érdekes számukra! Nekik mindössze a magánszféra kiteregetése, a minél pikánsabb vagy (ál) történetek gyártása, vagyis a mindenkori (művészi) értékekről való figyelemelterelés a cél, hiszen az értékekért, tanulni, dolgozni, erőfeszítést kell kifejteni. De ezeket a bulvármédiát képviselőknek csupán annyi a célja hogy ne gondolkozzál, gürizzél a megalázó béredért, ne gondolkozzál, csak fogyasszál, hiszen a multik ezért pénzelik őket. Tehát, létrehoztak egy olyan informális, hírhajhász létkultúrát, ezzel együtt negatív média függőségi viszonyt, amely egész nemzedékek (negatív) meghatározójává vált. Mára a fiatalok többsége (tisztelet a kivételnek) úgy akarnak mindent hogy közben nem akarnak érte semmit tenni. Nem tanulnak meg tanulni, nem tanulnak meg tenni a céljaikért, nincsenek példaképeik, mert hiszen hogy is lehetnek XY celeb a tehetségtelenségével, tudatlanságával, ostobaságával a példakép? Ki szeretné ha (mondjuk) egy OKJ-s végzettségű fogorvos fúrná a fogát vagy egy OKJ-s végzettségű nővér kezelné? Ugye hogy senki? A kultúrában pedig sajnos így áll a helyzet, legalább is, nálunk Magyarországon, mindenféleképpen. Hasonlóan a „kocsmaturizmus” agyament ötletéhez, akik (kitalálták) létrehozták, pedig csak egy kulturális, no-go zónát valósítottak meg. Ugyan is, a művészet egyik feladata az, hogy különbséget tegyen a jó és rossz, a helyes és helytelen, az értékes és értéktelen közt, ellentétben a celebek által sugallt, „ne tegyél semmit, hiszen mi is sztárok vagyunk”  közt.
Az meg különösen felháborító, hogy ebből az értéktelenségből, még erényt is próbálnak csinálni, /lásd: főzőműsorok/ amikor az ország nem kevés helyén, még a mindennapos megélhetés is probléma, akkor ők, tüntetve a gazdagságukkal hivalkodnak, idiótaságok tömegét zúdítják a nézőre, s negatív példákat, személyeket (saját magukat) állítván pozitív példaképpé.
Minap, egy 21 éve futó kereskedelmi tévé gagyi sorozat főszereplője vált ki a sorozatból, mivel a továbbiakban nem kíván részt venni a minőség-nélküli, megtévesztő takonygyártásban. Még jó hogy 21 év után eszébe jutott! De a többi celebnek sajnos ez, eszébe se jut, de miért is jutna, hiszen nagyon jól meg vannak fizetve. A nézettségi számok mindenekfelett! Minőség, minek? Értékek, ugyan már? A nézőknek, jó lesz ez is, hiszen a számok minket igazolnak! Ilyen és ehhez hasonló mondatok hangzanak el a kereskedelmi tévék és a bulvár social médiák stáb ülésein. (tisztelet a kivételnek) Pedig a selejt-gyártásban (jól megfizetett) résztvevőkkel szemben, a választás lehetősége mindig nálunk van! Amikor megszüntették az igazából követésre méltó példaképeket, hősöket, sztárokat, akkor azt tették elénk, hogy mindenfajta tudás nélkül, te is lehetsz olyan értéktelen, minőség-nélküli, középszerű (celeb), mint akiket láthatsz, akiket elétek tettünk. És innen kezdve lettünk mélységesen alábecsülve. A 90-es évek előtt, kivágták a hang nélküli énekeseket, a táncolni nem tudó táncosokat, a tehetségtelen ripacsokat pedig, jó esetben elzavarták iskolába. Ma viszont hang nélkül énekelnek, rángatóznak tánc helyett, és a hangos ripacskodás a trendi a színházakban. Az is igaz, hogy mindenki a maga által képviselt értékeket keresi és az is igaz hogy a jelenség olyan, mint a vírus, nem lehet, teljesen megszüntetni. De azt ne felejtsük, hogy a celeb jelenség fenntartásával, csupán számadatokká, eszközzé váltunk, és nem a jó, nem az értékkel bíró eszközévé. Nem hiszünk az értékek devalvációjában, sőt ellenkezőleg, hiszen minden generáció egyik törekvésének kell lennie, (így természetes) hogy elérje sőt, meghaladja az előtte lévő generációkat, nem pedig hogy alul múlja.
Ahogy nem fogadjuk el, a selejt, egészségtelen ételeket, ugyan úgy nem fogadjuk el, a kulturális selejtet sem. Azokat meg végképp megvetjük és elutasítjuk, akik lenézve és kihasználva a nézők többségét, magukat jól tartva, kulturális mocsokkal árasztják el a mindenkori művészeti ágakat, területeket.

–

Kép: bien.hu

–
Kriszt László rendező-koreográfus.
Neumark Zoltán zongoraművész-énektanár.
–

Kapcsolat:
celebekkimeljenek@gmail.com