Írd alá! Székelyföld

Az emberség nem politikai, hanem morális kategória.

Kulturális közösségünk, sem a múltban, sem a jövőben nem kívánt egyik politikai oldalhoz sem tartozni. Azok a művészek akik valamely politikai oldal révén kerültek pozícióba, helyzetbe /nincsenek kevesen/ azokkal pedig nem kívánunk művészi közösséget vállalni. Ők /mindegy hogy az úgynevezett jobb vagy bal oldalhoz tartoznak/ már lemondtak arról az alapvető alkotói szabadságról, amely nélkül nem létezhet maga a művészet. Ugyan is, ezeknek a kollégáknak egyfolytában arra kell figyelniük, /nap mint nap/ hogy megfeleljenek az őket fenn, illetve eltartók elvárásainak, lelkük rajta!

A kisebbségi Székelység ügye azonban nem politikai kategória, hanem emberi.

Mert ma, a Székelyekről van szó, de lehet hogy legközelebb a zsidóságról, vagy a romákról, s akkor nekik lesz szüksége segítségre, támogatásra! Mi, akkor is /támogatásunkkal/ segíteni foguk, kifogunk állni mellettük, nem politikai, hanem emberi alapon.

Kulturális közösségünk csatlakozott az “Írd alá” kezdeményezéshez, amely 2020. Július 20-tól folytatódik!

Az aláírásgyűjtés azért indult, hogy az Európai Unió kezelje kiemelt figyelemmel a Székelyföldhöz hasonló nemzeti régiókat, azokat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő térségektől. Nemcsak a székelyekről van szó, hanem például a baszkokról, katalánokról, bretonokról, sziléziaiakról is. Ez olyan ügy, amelynél teljesen érdektelen a pártállás, az a fontos, hogy „az őshonos nemzeti kisebbségek közvetlenül Brüsszelből is kaphassanak kohéziós pénzt”.

Ha támogatod, akkor azt itt teheted meg: https://irdala.hu/

 

Kulturális közösségünknek a mindenkori politikáról alkotott véleményét, ebben az Ady versben tudjuk összefoglalni.

Ady Endre: A nagy Kéz törvénye.

Látjátok, feleim, ti búsak,
Vigadók, harcosak, levertek?
Egy tréfás Kéz fölírta az égre:
»Ember-pajtások, erre gyertek.«

Bolond, nagy Kéz, iromba betűk:
Tíz öltő szeme belefárad.
S mire az írást jól kibetűzzük,
Már el is futott néhány század.

S mi táncolunk a nagy Kéz alatt.
S mennyi jóság hal meg kevélyen,
Véres fejjel és mennyi ős-szépség,
Mert betűket látunk az égen.

S a Kéz, a nagy, tréfás Kéz, figyel:
Van még itt lenn hívő Pietró?
S ha a betűket már-már olvassuk,
Ő letörli s új betűket ró.