Megjelent: Esti Hírlap 2025 október.
–

–

–

–
Kapcsolat: kazanistvankamaraszinhaz@gmail.com

Kazán István Kamaraszínház bemutatja!

Oriana Fallaci: Levél egy meg nem született gyermekhez monodráma
Közreműködik: Sarbó Kata
dramaturg-rendező: Kriszt László
-
Gondolatok a monodrámához.
A nők nem kevés részének a gyermekvállalás, egy gyermek világra hozása csupán, be nem teljesült álom. Az előadás dramaturgiája az igazi feszültséget innen indítja majd viszi végig, itt hatol a néző elevenébe. Ebből a kontextusból közelít a kétségek és vívódások mélységeibe, hozza felszínre majd bontja elemeire azokat a női mélylélektani rétegeket, társadalmi relevanciákat, amelyek végtelen széles hullámzásaival, ellentmondásaival is, az életigenlés mellett áll ki. Sarbó Kata egy csodálatos színésznő, aki végig vezeti a nézőt egy érdekfeszítő, sok nő által eltitkolt érzelmi probléma hullámverésein, de aki végül épségben partot ér. /Kriszt László rendező/
–
“Aki be akarja tölteni női mivoltát, aki nem adja fel hitét a lehetőség lehetőségét, aki küzd a végtelenségig, aki nem fél a kétségektől, aki nem riad meg a szenvedéstől, és aki fáradhatatlan a válaszok keresésében, azoknak ajánlom!” /Oriana Fallaci/
–
Időpont: HAMAROSAN
Helyszín: HAMAROSAN
–
Főtámogató: Esti Hírlap. MaxLine Média. Gershwin Produkciós Iroda.
Partnerek: Luxemburg Group Production. Global Színház. Heti Tévé. Fészek Művészklub.

Kapcsolat:
kazanistvankamaraszinhaz@gmail.com   Web:  www.kazanistvankamaraszinhaz.hu

-

Bemutatkozó:
Nágocs, Somogy vármegye egyik kistelepülése. Itt található az a 300 éves Zichy-kastély, ahol a kultúrák közötti kommunikáció különösen fontos a műemlék épület vagyonkezelői, Zichy László és Zichy Éva számára, így örömmel szervező partnerei a szeptemberi rendezvénynek. A „Zichy Művészeti Napok” az első ilyen jellegű művészeti kezdeményezés, amely – többek közt – megnyitná a zsidó-keresztény kulturális teret a régió minden korosztálya számára. A programról írásos és vizuális beszámolók, híradások, valamint riportbeszélgetések készülnek, amelyek megtekinthetőek lesznek az online felületeken. 

Köszöntőt mondanak:
gróf Zichy László és Horváth István nágocsi község polgármestere
Witzmann Mihály országgyűlési képviselő.

csütörtök:
16.30 Köszöntő (helyi és/vagy régiók világi és egyházi képviselői)
16.45-17.30 Kiállítás megnyitó és tárlatvezetés
18.00 Herczeg Ferenc: „Violante és a bíró” – monodráma
19.00 Sárdi Mária: „Kislány a pokolban” – monodráma
20.00 Interaktív beszélgetés a nézőkkel
/változtatás joga fenntartva/

péntek:
15.00 „Keresztény morálteológia megjelenése a magyarországi holokauszt
monodrámákban I.” /művészettörténeti előadás/
17.30 Tadeusz Borowski: „Auschwitzi Napló” – monodráma
18.30 Sartre: „Zárt tárgyalás” – dráma
19.45 „Sábát – Szombat-köszöntő ima” Betekintés a zsidó liturgiába és szokásokba.
20.00 Interaktív beszélgetés a nézőkkel.
/változtatás joga fenntartva/

szombat:
15.00 “Ady istenes-versei”. /Dr. Hegedűs Lóránt püspök nyomán/.
17.00 Ady Endre: “Patrióta és istenes-versek” – irodalmi összeállítás.
18.00 Edward Albee: “Mese az állatkertről” – dráma
19.00 Interaktív beszélgetés a nézőkkel
/változtatás joga fenntartva/

vasárnap:
13.00 „Keresztény morálteológia megjelenése a magyarországi holokauszt
monodrámákban II.” /vallási és művészettörténeti előadás/.
14.00 „Elit magatartásminták a Zichy család történetéből” történeti előadás.
15:30-16.00 Gyerekeknek: „Hangszerek világa és szeretete” Interaktív Ifjúsági előadás.
16.30 Ávinu együttes 5786. zsidó újévköszöntő koncertje, autentikus zsidó dallamokkal.
18.00 Záró bankett – nézők és közreműködők találkozója.
19:00 Régiós polgármesterek találkozója.  /zártkörű megbeszélés a 2026-os Zichy Kulturális Fesztiválról/
/változtatás joga fenntartva/

-

Állandó kiállítási programok: /péntektől vasárnapig 12.30-tól du: 15.00-ig./

– “A Zichy család, mint a történelem nyomjelzője”.
Helytörténeti, családtörténeti állandó kiállítás. Kurátor: Zichy László
Kiállítást megnyitja Zichy Pál a Zichy Örökségért Alapítvány elnöke

– „A zsidó és katolikus örökség kincsei: Megmentett emlékek és dokumentum – kegytárgy ritkaságok” Kurátor: Rosenfeld Dániel Imre Liturgiatörténet előadó, emelt szintű bibliaoktató.

Fellépők-közreműködők: Dombrádi Alina. Riz Laura. Zichy Éva. Nagy Péter János. Horváth László. Kovács Molnár József. Laki Menyhért. /változtatás joga fenntartva/.
Ávinu együttes – Közreműködnek: Asztalos Enikő. Dési Tamás. Kókai Balázs. Ifj. Horváth József. Rosenfeld Dániel Imre.
A vallási és művészettörténeti előadások előadói: Dr. Zichy Mihály ny. történész-kézirattáros. Kriszt László rendező, zsidó kultúratörténész és Rosenfeld Dániel Imre Liturgiatörténet előadó, emelt szintű bibliaoktató/.

Alkotók: Díszlet: Merenics Zsófia – Operatőr-vágó: Cziránku Péter.
Tördelés: Szloboda Andor: – Online menedzser: Bakonyi Tibor Fotó: Horniák Ágnes
Projekt menedzser: Rosenfeld Dániel Imre. – Média producer: Maximilian Kristóf.
Producer: Luxemburg Group Production – János Horváth /USA/
Művészeti vezető-rendező: Kriszt László.

–

–
-
-
-
-
-

–
-
-
-

–

Partnerek: Nágocsi Zichy Kastély Kft. Esti Hírlap. Kazán István Kamaraszínház. MAZSISZEM. Zichy Örökségért Alapítvány. Nágocs Község Önkormányzata. Nemzeti Színház. CafeArt Stúdió. Gershwin Produkciós Iroda. Luxemburg Group Production. Heti Tévé. Global Tévé. Fészek Művészklub. MaxLine Média.

Szakmai infó: kazanistvankamaraszinhaz@gmail.com
További részletek: kazanistvankamaraszinhaz.hu   estihirlap.hu

Immár harmadik alkalommal mutatkozik be a Nemzeti Színház – Kaszás Attila termében a Kazán István Kamaraszínház. Erről beszélgetünk Kriszt László rendezővel.
- Egy kicsinyke kamaraszínház hogyan jut el a Nemzeti Színházba?
Egyrészt a kitartó több évtizedes szakmai munkának köszönhetően, amely sohasem az anyagi szempontokat, hanem a mindenkori színházat, annak egyetemes értékeit tekinti elsődlegesnek, másrészt Rosenfeld Dániel Imre menedzser úrnak, aki ugyancsak kitartó munkával próbálja eljuttatni a produkciókat mindenhova, ahol érdeklődés és/vagy igény mutatkozik rá.
- Miben tudná összefoglalni ezeket a színházi értékeket?
Amikor 2006-ban megalakult a Kazán István Kamaraszínház a Fészek Művészklubban, akkor azt tűztük ki célul, hogy a magyar és egyetemes színházi értékeket tekintjük mérvadónak, ezen belül is a keresztény és zsidó kultúrát, mint fundamentumot. Az első előadásunk: Sárdi Mária: Kislány a pokolban holokauszt monodráma volt 2006-ban, amellyel aztán 19 évvel később második alkalommal mutatkozhattunk be a Nemzeti Színházban és rögtön a második előadás volt anno Tadeusz Borowski: Auschwitzi Napló holokauszt monodráma, amellyel szintén immár második alkalommal leszünk a Nemzeti Színház Kaszás Attila Teremben.
- Ahogy olvastam a “Holokauszt 80″ emlékév jegyében.
Igen. Persze ehhez kellet az előző előadásaink nézői és szakmai sikere.
- Három részből áll a program!
15h-kor kezdődik maga a program a “Holokauszt 80″ emlékév jegyében. Egy tiszteletadó köszöntő, után következik az Auschwitzi Napló monodráma majd a gyászima az elhunytak emlékére. Az azt követő rövid szünet után 16h- kor az Ávinu Trió együttes “A túlélés dallamai” – autentikus zsidó liturgikus dalok programrész következik, majd folytatódik délután 18 órakor szintén egy köszöntővel, az utána kezdődő, Sárdi Mária: Kislány a pokolban holokauszt monodrámával majd a gyászimával zárul a félnapos holokauszt emlék előadássorozat.
- Miről szól az Auschwitzi Napló monodráma?
Tadeusz Borowski a lengyelek nagy írója volt, aki nem zsidó származása, hanem az illegális kommunista tevékenysége miatta kerül Auschwitzba, igy nem ment azonnal a gázkamrába, hanem szanitéc lett. Így élhette túl és igy számolhatott be az általa látott és átélt borzalmakról, amelyeket a „Kővilág” című novelláskötetben írt meg. A sors fintora, hogy Borowski 35 kilóra lefogyva, de túlélte koncentrációs tábort, majd 1951-ben öngyilkos lett, mivel csalódott a kommunizmusba, amely ugyan olyan elnyomó, zsarnoki rendszer volt számára, mint a nácizmus. Tragikus sors egy tragikus világban.
- Miről szól a Kislány a pokolban monodráma?
Az előadás elején a néző, egy idillikus, két világháború közti polgári család mindennapjaiba kapcsolódik be, ahol egy kamaszlány írja a naplóját. Aztán ahogy a valóságban, úgy fordul egyre rosszabbra az ő és a családja sorsa. Auschwitzban döbbennek rá, hova kerültek. Családjából csak ő élte túl. Megrendítő naplódráma a vészkorszakról, és az embertelenségről. Sárdi Mária naplójából készült monodráma egy kislány életén keresztül mutatja be a 600 ezer magyar és 6 millió zsidó ember elhurcolását, emberi jogaiktól való megfosztását, elpusztítását.
- Milyen volt maga a próbafolyamat?
A háttérpróbák a Fészek Művészklubban voltak, de lehetőséget kaptunk a helyszínen is. Itt ragadom meg a lehetőséget, hogy megköszönjem a Nemzeti Színház egész stábjának azt a segítséget, amely legutóbb és a mostani vendégjátékunkat kísérte.
- Ahogy végigolvastam a kamaraszínház szakmai múltját, abból kitűnt a fiatal nemzedékek megszólításának fontossága!
Az „Auschwitzi Napló” és a „Kislány a pokolban” monodrámák egyedülálló holokauszt monodrámák, amelyek bemutatják vészkorszak rémségeit, azokat a szörnyűségeket, amelyet mementóként kötelességünk fenntartani, s a fiatal generációkkal megismertetni.
- Kiket láthat a közönség?
Az „Auschwitzi Napló” monodrámában Kovács Molnár József színművészt láthatják, a „Kislány a pokolban” monodrámában pedig Dombrádi Alina színművésznőt lesz látható. Díszlet: Merenics Zsófia. Grafika-videó: Kárer László. Média Menedzser: Maximilan Kristóf, Producer: János Horváth. /USA/
. Köszönöm az interjút!
-

–

–

–

–

Kapcsolat:
kazanistvankamaraszinhaz@gmail.com

-
-
-
–

–

–

–

–
-
-

–
-

–
Kapcsolat:
kazanistvankamaraszinhaz@gmail.com

AUSCHWITZI NAPLÓ monodráma.
Író: Tadeusz Borowski
Közreműködik: Kovács Molnár József
Grafika: Pásztor Attila és Kárer László
Kamera-vágás: Cziránku Péter
Díszlet: Merenics Zsófia
Produkciós menedzser: Rosenfeld Dániel Imre
dramaturg-rendező: Kriszt László
Média producer: Maximilan Kristóf.
Producer: János Horváth.

–
Időpont: 2025. Április. 15. 15h. /Zártkörű előadás/
Helyszín: Nemzeti Színház – Kaszás Attila Terem.
–
Előadás időpont: 2025. Április. 16-án. 18h.
Előadás helyszín: Rumbach utcai zsinagóga. Cím: Budapest. 1074. Rumbach Sebestyén u. 13.
–
Következő előadás időpontja és helyszíne HAMAROSAN!

–

AUSCHWITZI NAPLÓ prológus.
“Azt mondták rólam, én csak egy holokauszt író vagyok. Csak Auschwitzról tudok naplókat írni. Pedig az életről írtam, arról az életről, ami nekem és nemzedékemnek jutott. Ebben a világban nem volt helye a másként gondolkodóknak, a cigányoknak, a jobboldaliaknak, a baloldaliaknak, a betegeknek, a  nőknek és gyerekeknek vagy is a gyengéknek, no és persze a zsidóknak. Fiatal voltam, mint oly sokan, kerestem a tudást, az emberséget, a szerelmet, de mindent elvettek tőlem, előbb a nácik, majd a kommunisták. Most már magam sem nem tudom, hogy Platónnak igaza volt e! Nem tudom, hogy létezik e olyan hely a földön, ahol a hozzám hasonlók élhetnek, de ha igen, akkor biztosan nem e világon van. Most hogy utam végéhez érkeztem, nem hagyok magam után semmi, csak egy Auschwitzi naplót. De ez a napló mindent elmond arról a világról, amelyben élnem kellett, s amelyről az utánam jövők remélem, csak olvasni fognak”!

–
Előadások helyszínei.
Fészek Művészklub. Kálvin téri Református templom. Pestszentlőrinci Református Missziós ház. Thália Tanoda. Nemzeti Színház – Kaszás Attila Terem. Rumbach utcai Zsinagóga.
–

–

–

–

–
“Holokauszt 80″
Kazán István Kamaraszínház vendégjátéka a Nemzeti Színházban.

–

Kapcsolat:
kazanistvankamaraszinhaz@gmail.com

–

Támogatók: NKA. Nemzeti Színház. Esti Hírlap. Gershwin Produkciós Iroda. Fészek Művészklub. Heti Tv. fenomena.hu restancia.hu  MaxLine Média. Luxemburg Group Production.

–

–
–

–

–

Hazámról kiáltok!
Kozmikus patrióta Petőfi, versben, táncban, zenében. 2023.

–
–                                                                                                 Jászai Mari Színészház (előadás)

–                                                                                             Fészek Művészklub (előadás)

–

Versek: Petőfi Sándor
Álmodók: Gunyecz Anna, Gergely Zsófia, Horváth László, Kovács Molnár József, Illés Tamás, Fehérvári Péter, Kovács Domonkos, Simon Alex, Rosenfeld Dániel Imre, Papp László.
Zene: Vangelis
Plakát: Kovács Domonkos
Zászló kivitelezés: Rosenfeld Ildikó
Rendező-koreográfus: Kriszt László

–                         Nemzeti Múzeum (előadás)

–                         Hősök tere (előadás)

–

Leírás: Isten, haza, család kozmikus egysége jelenik meg Petőfi Sándor hazafias verseiben. Petőfi hazafias versei örök érvényűek, mert nem a felszínt súrolják, hanem a lelket, a szívet érintik meg, az ember tudatalattijába hatolnak. Patrióta verseiben egyszerre jelenik meg és  találkozik az emberi történelem és a világmindenség. Versei kozmikussága a külső kozmosz és az ember belső, lelki, tudatalatti világának harmonizáló egységben jelenik meg, s a végtelenségbe törő szabadságvágyat tükrözi. A versek és Vangelis “Kínai koncert” zenéjére készült archaikus mozdulatszámok egymást váltva teremtenek egy olyan mélylélektani állapotot a nézőben, ahol az ősi kínai mítosz, a magyar történelmi patriotizmus és a modern hangszerelés egy vizuális és auditív egységé állnak össze. Petőfi 9 verse, kilenc különböző lélektani állapotot tükröz, melyben az individuum és a végtelenség, egy egységgé áll össze. Ezt a kozmikus patriotizmust jeleníti meg a verseket kísérő mozdulat kompozíció.
–
Petőfi Sándor patrióta versei:
Magyar vagyok.
A márciusi ifjak
A magyar nemzet
Hazámban
A XIX. század költői
Élet vagy halál!
Búcsú.
Bizony mondom, hogy győz most a magyar…
–

–

Kapcsolat:
kazanistvankamaraszinhaz@gmail.com

–
Előadások:
– július 16-án. Jászai Mari Színészház. Nyilvános főpróba 17 óra.
– július 22-én. Fészek Művészklub 13 óra. Megemlékezéssel egybekötött előadás.
– július 22-én. Hősök tere 17 óra.
– július 23-án. Jászai Mari Színészház 13 óra. Megemlékezéssel egybekötött előadás.
– július 23-án. Nemzeti Múzeum 16 óra.

Főtámogató: NKA

Partnerek: MAZSISZEM, Fészek Művészklub, Nemzeti Múzeum, Jászai Mari Színészház
Gershwin Produkciós Iroda. Kazán István Kamaraszínház.

Előszó:
Amikor kezembe került az 1954-ben Tel Aviv-i kiadásban megjelent „Szenes Chana élete, küldetése és halála” című könyv, eredetileg a levelezése és a versei érdekeltek. Később kíváncsi lettem egy 23 éves magyar származású zsidó lány szűkre szabott életére, tragikus halálára, s leginkább arra a lehetőségre, amelyet csak akkor ismerhettem, ismerhettünk volna meg, ha az életét meg tudta volna élni, ha lehetőséget kapott volna arra, hogy tanuljon, fejlődjön, családot alapítson. Ebben az esetben megadatott volna neki a jövőben, hogy értelmiségként egy senki máshoz nem hasonlítható költő-íróvá érjen. De tudjuk, hogy nem csak Szenes Hannának, hanem egy egész zsidó nemzedéknek nem adatott meg ez a legalapvetőbb emberi minimum. Levelezése, versei, s majdan a kísérletnek szánt színműve „A hegedű” színmű azt a benyomást hozta bennem felszínre, hogy a második világháború következményeként egy különleges emberi és írói karrier lehetősége vált semmivé – és ebből a nézőpontból tekintve teljesen mindegy, hogy Magyarországon vagy Izraelben. A kibucról szóló színműve az álomszerű mélységből előbukkanó emberi közösség iránti igényét, az egyén önkiteljesítésének küzdelmeit, az örök jóravalóra törekvést, a zsigerből jövő új haza meglelését és a fiatalság egyik legnagyobb csodáját, a szerelem vágyának kivetítését közvetítette számomra. Ez sarkalt arra, hogy színpadra alkalmazzam az egyetlen, kibucról szóló színművét, azt kiegészítsem édesanyjával való levelezésével, beszúrásszerűen hozzáadjak a verseiből, majd autentikus zsidó dalok cimbalmon történő zenei kíséretén keresztül megvalósítsak egy róla szóló különleges estét. A Szenes Hanna rövidre szabott életét tükröző, s a hátrahagyott írásait felhasználó színházi előadás, nem csak őt hozza a mai néző elé, hanem egy egész elveszett zsidó nemzedék érzéseit, tehetségét, tudását, vágyait is tükrözi. Arra az elveszett lehetőségre mutat rá, amely a mai napig vérveszteségként tornyosul nem csak Magyarország, nem csak Izrael Állam, hanem egész Európa felett, örök mementóként.

Budapest. 2022. Június.                                                                        Kriszt László rendező.

-
–

-A 2025-2025 színházi évadban új szereposztásban lesz látható!

“Mindjárt jövök” abszurd, szimbolista játék, Samuel Beckett nyomán.
Fiú:
Lulu:
Lili:
Fényhozó:
Egy titokzatos bábu
Zene: Piano Guys.
Grafika: Pásztor Attila.
Videó-vágás: Kárer László
Színpadra alkalmazta és rendezte: Kriszt László.
Időpont: HAMAROSAN.
Helyszín: HAMAROSAN.

Kapcsolat:
kazanistvankamaraszinhaz@gmail.com

“Mindjárt jövök” abszurd, szimbolista játék. Interjúbeszélgetés.

Megszokhatták az olvasóink, hogy időről-időre beszámolunk a Kazán István Kamaraszínház új nevén, a KIKszínház bemutatóiról. Nemrég az új bemutató próbáján jártunk és egy igazán érdekfeszítő összpróbának lehettünk résztvevői. Minimalista díszlet, csupán egy almafa a háttérben, négy színész, négy lámpással, no és egy titokzatos bábu. A próba után beszélgettünk a darab dramaturg-rendezőjével Kriszt Lászlóval.
- Mintha egyfajta dezsávü érzésem lett volna  a látottak alapján és mégsem! Egy közismert Beckett darab emlékképe csillant fel bennem, de miközben azon morfondíroztam, hogy melyik műve lehet az, magával ragadott az érdekfeszítő játék.
Samuel Beckett műve az 1950-es években látott napvilágot abban az időszakban, amikor a második világháború után, nem győzelmi mámorban fürdött a világ, hanem egy kiüresedett, önmagával meghasonlott emberiség kereste az ontológiai válaszokat, s habár az alapvető kérdések az archaikus időkben eredtek, a válaszokat a jövő horizontjára fokuszálva lehetséges megtalálnia. Beckett műve, egyszerre groteszk és abszurd, hiszen az emberi lét-várakozás, örök idők óta tart. A rendezés éppen ezen megfoghatatlan, s ki nem ábrázolhatósága okán, Isten szemszögéből, közvetett módon forgatja vissza az alapmű történését, amely különleges látásmódja teszi lehetővé, hogy egyrészt eltűnjön a lila művészi köd, másrészt aktualizálja és gondolkodásra serkentse a mindenkori nézőt.
A magyar színházi trendbe rendkívül ritka “szimbolista” színpadi felfogást alkalmazom, megtartva az alapműben feltett, az emberiséget érintő nagy kérdéseket, de közben úgy ábrázoltam a karaktereket, azok egymáshoz és az elveszítetthez való viszonyát, hogy a nézőre bízom az álomszerű történések, saját valóságába helyezését. Az előadás végére kirajzolódik az emberiség által feltett kérdésére adott Isteni válasz: “Mindjárt jövök”!.
- Már a próbán, nagyszerű színészi alakítások bukkantak elő, no és az a titokzatos bábu!
Az előadásban, mindenki és minden szimbolikusan van jelen, kap értelmet. A sötétség, a sötétségben világító lámpások, a két várakozó emberi lényecske, a hozzájuk csapódó fényhozó, aki szintén lámpást /fényt/ tart a kezében, az eszkatonból érkező hírnök, no és az a titokzatos bábu. Mozaikok, amelyek az előadástörténet fejlődésével együtt kapnak fokról-fokra értelmet, mint amikor a mozaikok a helyükre kerülnek, és megkapunk egy tiszta, világos képet.
- No de az a bábu, az mi? Mert megmondom őszintén nem tudtam megállapítani!
Ugye a bábu, az egy emberi lény, de ha az emberi lényből elvesszük a lelkiséget és az értelmet, akkor csak egy puszta anyag lesz, és mint tudjuk, az anyagnak önmagában nincs értelme. Hát ezt szimbolizálja a bábu. Tehát az embernek nem csak a rája bízott természettel kell emberségesen bánni, hanem önmagával és a másik emberrel is. Egy olyan felelősség, amelyet nem lehet elhárítani vagy áthárítani, ez a mindenkori ember kötelessége, hogy a rábízott életet, értékeket, ne kiélje, hanem megélje.
- Mi aktualizálja a leendő bemutatót?
Ez is beilleszthető, az immár 16-ik színházi évadunk repertoárjába, melyben kézzelfogható a triászok, vagy is, a hármas egységek, ilyen volt a keresztény előadás sorozatunk: a Szent Johannából alkalmazott “Magányos Johanna”, az “Igazság a máglyán”, Giordano Brunoról szóló előadás és Ady “Istenes” verseiből készült keresztény témájú előadások. Aztán hasonló elgondolással készült a zsidó témákat /sorsokat/ bemutatott előadásaink, mint: Sárdi Mária “Kislány a pokolban” vagy a Tadeusz Borowski: “Auschwitzi Napló” monodrámák és hát az örök klasszikus Karinthy Ferenc: “Gellérthegyi álmok” előadásai. A mostani hármas egységet az egzisztencializmus, annak is az elidegenedés látószöge adja. Ilyen volt Albee: “Mese az állatkertről” dráma, Sartre: „Zárt tárgyalás”
és a Beckett nyomán most készült “Mindjárt jövök” abszurd, szimbolista játék. Ami pedig a konkrét választ illeti, ebben a darabban nem egy-egy személy elidegenítésével találkozhat a néző, hanem az egész emberiség elidegenedését tapasztalhatja meg. Amikor a kreáció szembefordul a kreátorával, akkor felborul a rend, s utána csak káosz marad. Pedig a kreátor a semmiből teremtett lélekkel bíró anyagot aki, kiüresítette önmagát, s emiatt hiányt hagyott maga után, amelyet azóta is reménytelenül próbál helyreállítani, s ezért várakozik az idők végtelenje óta.
- Köszönöm a beszélgetést!
Aki pedig többet szeretne, megtudni a készülő előadásról az látogasson el a www.kazanistvankamaraszinhaz.hu oldalra!

Cs. P.
–
Kapcsolat:
kazanistvankamaraszinhaz@gmail.com
–

-