Vagon Naplók dokumentum dráma. /emlékezés Mohácsi Jenőre/
Előadások időpontjai: 2024. Június 22-én 15h és 18h kezdéssel. /zártkörű előadások iskolák számára/. Június 23-án 15h nyilvános előadás. /18h zártkörű előadás iskolák számára/. 2025. 05. 25. Du: 15h és du: 18h. Az előadások megtekintése térítésmentes.
Helyszín: Fészek Művészklub.
Ötlet: Kriszt László
Díszlet-jelmez: Merenics Zsófia
Zene: Popular Jewish Melodies. Itzhak Perlman.
Grafika: Kárer László
Videó-vágás-fotó: Cziránku Péter
Jelmez-kivitelező: Rosenfeld Ildikó
Szaktanácsadó: Dr. Kiss Endre
Szinkronrendező: Walla Ervin
Művészeti menedzser: Rosenfeld Dániel Imre
Producer: János Horváth
Szerkesztő-dramaturg-rendező: Kriszt László

–
-

–

Közreműködnek:
Farkas Tamás. Horváth László. Kovács Molnár József. Laki Menyhért. Rosenfeld Dániel Imre. Baranyecz János. Onix Lan. Papp László. Einhorn László. A dokumentum hang alámondások a Thália Tanoda szinkron stúdiójában készültek.
–

–

–
A dokumentum dráma szerkezete:
1.) Mohácsi Jenő versek: Hervad már ligetünk. Éjfélkor. Őszi sóhaj. Csókolom a múltat. A tenger. Katonák dalolnak. Elkéstem. A sereg. Halotti dal.
2.) Első közjáték: “Na jól van emberek, nincs itt semmi látnivaló. Zabáljanak, mormolják el az esti imát, tegyék magukat rendbe, utána készüljenek az appelra, mert egy óra múlva jön a létszám ellenőrzés. Aztán nehogy valamelyikük kámforrá változzon, mert akkor jövök én is maguk közé! Appel után, pedig kuss, legyen! Megértették?
Meg. Érettem. Igen is! Megértettük állomásfőnök úr! Igen!
Fiatal és tapasztaltabb barátaim! Hat hónapja vagyunk összezárva itt, mint az állatok. Nem tudjuk, meddig bírjuk és azt sem, hogy mi lesz velünk! Hat hónappal ezelőtt még kétszer ennyien voltunk. Mondjuk el az esti imát! Rabbi, kezdje!
Mennyi időnk van még az appelig állomásfőnök úr?
Miért, készül valahova? /kéjes röhögés/.
Nem, állomásfőnök úr, csak ima után még felolvasnánk a Mohácsi novellájából?
Mit esznek azon a Mohácsin? Tényleg! Remélem appelra összeszedi magát és méltóztatik előbújni a vackából! Még végül itt fordul fel nekem! Mondja, tényleg olyan nagy ember volt ez a Mohácsi? Soha nem halottam róla.
Idehaza nem is, de osztrák-országban és a németeknél ünnepelték, mellesleg a kormányzó a barátja.
Akkor hogy a fenébe került ide?
Tévedésből, tévedésből állomásfőnök úr.
Ne hantázzon már nekem itt össze vissza! Még, hogy tévedésből! Minek erőltetik ezt a sokadik felolvasást még itt is? A zsidó kultúra egy szemét, a kutyának sem kell. De ha maguk ezzel akarják tölteni a hátralevő idejüket, isten neki, csinálják. Csak ne óbégassanak!
No jöjjünk össze és fogjunk bele. Itt vannak a szemelvények. 
Gondolod, hogy ez segít rajta?
Nem tudom, de ha már eddig felolvastunk, ezen már ne múljon, ez az utolsó, oszt vége.
Hát!
Illés, hol vagy, miért nem jössz? Mindenki rád vár.
Itt vagyok.
Eredj és nézd meg, hogy van!
Na?
Alszik.
A lapok tetejére odaírtam a neveteket és a sorrendet. Nem minden szövegrészt sikerült kiírnom, mert kifogyóban volt a tinta, a szállítmányozási papírokat meg úgy őrzik, mint a fehér kenyeret, szóval spórolni kellet!
Fehér kenyér! Mikor ettem utoljára fehér kenyeret?
Akkor kezdjük”.
–

–
3.) Novellarészletek: Dicsőség a magasban… /részlet/
“Igen meg voltam hatva. És büszke voltam arra is, hogy a Kisfaludy-Társaságban újból szóhoz jutott egy nay, eddig ösmeretlen költő. Látom már, kíváncsi vagy te is. ahogy kíváncsiak voltak a többiek arra, hogy hát ki is írta Az ember tragédiáját ? Titok, Flórám, még mindig titok, kiírni az újságba nem szabad. De neked, persze, megmondom. Flórám, mi ösmerjük a költőt, te is, meg én is. Tegnap is beszéltünk róla. Igen, tegnap. Nem emlékszel? Nálunk járt Veres Szilárdka és elmesélte, hogy családjának egy jó barátja, aki neked is távoli rokonod, mert édesanyja Majthényi-lány, volt képviselő, irodalmi műkedvelő különben, de jó hazafi, beteg ember, egy esztendőt töltött különböző börtönökben, –  Az ember tragédiáját ez a Madách Imre írta . . .
–

–
4.) “Szikla a tanúm” Zsidó mese. Szolár Tibor bábművész.
–

–
5.) Visszaemlékezések, levelek: Fölösleges mint a mi nemzedékünk. Embertragédiája – Burgtheater. Rózsavölgyi Márk regénye. Janus lelke. Gondolatok Nordau-ról. Levél Villányi Lajoshoz. Naplórészlet.
–
6.) Második közjáték: 1944. július 8-án Mohácsi Jenő beszállt a deportáló vonat marhavagonjába. Az ajtók döngve becsapódtak, kívülről lakat csattant. A szerelvény még állt. A szomszéd vagonokba folyt az emberek bezsúfolása. Egy túlélő szemtanú szerint egyszer csak német kiáltozás hallatszott a vonat mentén: Egy vasutas mutatta a kormánytól érkezett felmentő levelet. A szemtanú következő percekre így emlékezett: „Futottam végig a vagonok előtt, én meg a vasutas és Mohácsi Jenő nevét kiáltoztuk. Her Mohácsi! Her Mohácsi! Az egyik rács mögül eszelős arc nézett ki. –  Mit akarsz? Van köztetek egy Mohácsi nevű? Van. Szóljatok neki, kegyelmet kapott a Kormányzótól, készüljön, hazamehet! Belül mindenki az ajtót, próbálta kinyitni, kintről mi is próbáltuk, ráztuk, döngettük, nyomtuk, nem engedett. Kívülről le volt már lakatolva. Kinyitni! Hamar a kulcsot, kinél van a kulcs? Nem hiszem, hogy pár percnél több idő telt volna el, de a német őr mozdulatlan maradt. És a vagon lassan elindult.” Mohácsi Jenő 1944-ben, deportálás közben, útban Auschwitz felé hunyt el, a Békásmegyerről induló vonat lezárt vagonjában. Holteste sosem került elő.
–

–
–
7.) Róbert Péter történész előadása: A Budapesti zsidó munkaszolgálat története.

–

–

–

–                                                                                              Diszelt terv: Merenics Zsófia
–
– Bal oldal

– Közép

– Jobb oldal
-

Kapcsolat:
kazanistvankamaraszinhaz@gmail.com
Tell: +36702570999
–

Támogatók-partnerek:
Magyar Kormány. MAZSÖK. Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. MAZSISZEM. Fészek Művészklub. Gershwin Produkciós Iroda. Esti Hírlap. HETI Tv. Thália Tanoda. restancia.hu Budapest Nyomda. CafeArt.

AUSCHWITZI NAPLÓ monodráma.
Író: Tadeusz Borowski
Közreműködik: Kovács Molnár József
Grafika: Pásztor Attila és Kárer László
Kamera-vágás: Cziránku Péter
Díszlet: Merenics Zsófia
Produkciós menedzser: Rosenfeld Dániel Imre
dramaturg-rendező: Kriszt László
Média producer: Maximilan Kristóf.
Producer: János Horváth.

–
Időpont: 2025. Április. 15. 15h. /Zártkörű előadás/
Helyszín: Nemzeti Színház – Kaszás Attila Terem.
–
Előadás időpont: 2025. Április. 16-án. 18h.
Előadás helyszín: Rumbach utcai zsinagóga. Cím: Budapest. 1074. Rumbach Sebestyén u. 13.
–
Következő előadás időpontja és helyszíne HAMAROSAN!

–

AUSCHWITZI NAPLÓ prológus.
“Azt mondták rólam, én csak egy holokauszt író vagyok. Csak Auschwitzról tudok naplókat írni. Pedig az életről írtam, arról az életről, ami nekem és nemzedékemnek jutott. Ebben a világban nem volt helye a másként gondolkodóknak, a cigányoknak, a jobboldaliaknak, a baloldaliaknak, a betegeknek, a  nőknek és gyerekeknek vagy is a gyengéknek, no és persze a zsidóknak. Fiatal voltam, mint oly sokan, kerestem a tudást, az emberséget, a szerelmet, de mindent elvettek tőlem, előbb a nácik, majd a kommunisták. Most már magam sem nem tudom, hogy Platónnak igaza volt e! Nem tudom, hogy létezik e olyan hely a földön, ahol a hozzám hasonlók élhetnek, de ha igen, akkor biztosan nem e világon van. Most hogy utam végéhez érkeztem, nem hagyok magam után semmi, csak egy Auschwitzi naplót. De ez a napló mindent elmond arról a világról, amelyben élnem kellett, s amelyről az utánam jövők remélem, csak olvasni fognak”!

–
Előadások helyszínei.
Fészek Művészklub. Kálvin téri Református templom. Pestszentlőrinci Református Missziós ház. Thália Tanoda. Nemzeti Színház – Kaszás Attila Terem. Rumbach utcai Zsinagóga.
–

–

–

–

–
“Holokauszt 80″
Kazán István Kamaraszínház vendégjátéka a Nemzeti Színházban.

–

Kapcsolat:
kazanistvankamaraszinhaz@gmail.com

–

Támogatók: NKA. Nemzeti Színház. Esti Hírlap. Gershwin Produkciós Iroda. Fészek Művészklub. Heti Tv. fenomena.hu restancia.hu  MaxLine Média. Luxemburg Group Production.

–

–
–

–

–

Dr. Mészáros Kálmán rektor nyitotta meg köszöntőjével, ezután Rosenfeld Dániel Imre kádisát (gyászimáját) majd a Sófár megfújását halhatták és láthatták, majd utána következett maga az előadás, Sárdi Mária: Kislány a pokolban holokauszt naplójából készült színpadi adaptációt láthatták a résztvevők. Az előadást követően kellett 10-15 perc, míg magamhoz tértem és interjút kértem a darab létrehozójától, Kriszt László rendezőtől.
- Nehéz szavakat találni a látottakra, de kezdjük azzal, hogy sikerült létrehozni itt a Baptista Teológiai Akadémián ezt a megrendítő, de egyben gyönyörű előadást?
Még az év elején felmerült ennek a gondolata, hiszen előtte már voltunk a Dohány utcai Zsinagógában, a Károli Gáspár Református Egyetemen, Scheiber Sándor Gimnáziumban,
a Sola Scriptura Teológiai Főiskolán, a Rabbi képző – Zsidó Egyetemen, a Goldmark Teremben, a Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékhelyen, a Zsilip Kulturális Központban, hogy csak a főbb vallási kötődésű helyszíneket említsem. Ugyan akkor nagy örömre szolgált, hogy az egykori, hozzám kötődő egyetemen, be tudtuk mutatni és az előadást megtisztelte jelenlétével Dr. Békési Sándor. Persze mindehhez kellet Dr. Mészáros Kálmán rektor úr támogatása valamint Serafin József és Balla Péter tanárurak segítsége is.
- A monodráma alatt, egy nesz se volt, majd néma csend fogadta az előadás végét.
A monodráma úgy indul, mint egy szép mese, ahol egy látszólag gondtalan, szép kamasz kislány hétköznapjaiba pillanthatunk bele. Ez az idillikus kép, bevésődik a nézőbe, s mire észbe kap, ez a szép kislány már megeszi halott édesanyja levesét és lehúzza lábáról a cipőt magának, mai szemmel nézve, tiszta horror. Az előadás, e két véglet között mozog, a néző pedig érzékeli mindkettőt vagy is, az idill családi légkört illetve a náci poklot. El lehet képzelni milyen lehetett igazából a pokol ahol: „15 ezer gyerek közül, alig százan élték meg a felszabadulást”! (részlet a könyvből).
– Hihetetlen finoman, érzékenyen lett végig vezetve a történet, a színésznő pedig végig magával ragadott, nem csak engem!
Maga a mindenkori művészet, (esetünkben a színház) minél közelebb ál, az emberhez, annak bonyolult, összetett lelkületéhez, annál mélyebbre tud lehatolni, de ezzel együtt annál jobban meg tudja szólítani, érinteni a néző lelkületét. Ennél az előadásnál is ezt tapasztalhattuk, a néző pedig ilyenkor kilép saját komfortzónájából és hagyja magát sodorni az előadás történetével, mint amikor egy kisgyerek belefedezik a játékába. Aztán a végén persze jön a katarzis, „megtisztulás” ahol a néző visszahelyezi magát a valóságba és a tapsával köszöni meg ezt az álomszerű utazást. Ehhez pedig három dologra van szükség: egy jó irodalmi műre, egy tehetséges színészre, (esetűnkben egy színésznőre) és egy olyan rendezőre, aki nem rontja el az előbbi kettőt”! No, jó, ez persze vicc volt, de a lényeg, nekem annyi volt a feladatom, hogy le tudjam közvetíteni, színpadra tudjam állítani az irodalmi narratíva emberi mélységeit, a színésznő kollegina Gunyecz Anna pedig ebben méltó társ volt.
- Mennyire szokásos, hogy egy teológiai akadémián csinálnak színházi előadást?
Semennyire vagy nagyon ritkán, sajnos. Pedig a keresztény, főleg a középkori és reneszánsz diák színjátszásnak hihetetlen hagyományai vannak. Csak reménykedem abban, hogy valaki, valahol, valamikor egyszer felfedezi ezt az óriási keresztény kulturális örökséget, kincset és bevonja a teológiai gimnáziumi és akadémikus képzésbe!
- Mesélne valamit a Kazán István Kamaraszínházról?
Hogyne, természetesen! 2006-ban alapítottam többedmagammal a Fészek Művészklubban, azzal a céllal, hogy „értékkel bíró egyetemes és magyar klasszikus irodalmi művek színpadra állítása, játszása”, ez a cél, azóta sem változott. Főleg zsidó és keresztény témájú előadásaink vannak, ahol a történetekhez, individuumokhoz, azok mondanivalójához kötődik az előbbi két vallás morálteológiája. Ez most egy kicsit túl tudományosnak hangzott egyszerűbben, a mindenkori ember Isteni részét, vagy az Istentől való elszakítottságát ábrázoló keresztény nézőpontokat igyekszem ábrázolni, megmutatni minden előadásban.
- Mondana pár példát?
Ilyen például a Karinthy Ferenc: „Gellérthegyi álmok”, ahol egy zsidó lány és egy katonaszökevény fiú találkozik egy romos Gellérthegyi villában, kettejük nagyon is hasonló félelmei, traumái ütköznek, hiszen jövőképük nincs, ugyan is, nem tudják, hogy megérik e, a másnapot. Vagy ide venném Mastrosimone: „Pulóvergyűjtő” című drámáját ahol „az illúziók nélküli” Cliff találkozik a „realitásnélküli” Rose-al, kettejük találkozása és ütközése, nem mindennapi helyzetet teremt. A Samuel Beckett nyomán készült „Mindjárt jövök” előadás, azt az Isten és ember közti elszakítottságot mutatja be, mely a „bűneset” következményeként magányra és útkeresésre kényszeríti a mindenkori embert, hiszen a teremtett ember nem lehet meg teremtője nélkül. Sartre: „Zárt tárgyalás” előadásunkban, a hit nélküli ember tragédiáját lehet végig kísérni. Ez egy háromszereplős darab, ahol a purgatóriumban találkozik három elhunyt, életükben rendkívül sok gonoszságot elkövető lélek. Kapnak egy utolsó lehetőséget, hogy elhagyják „ÉN” központú (önző) önmagukat, de a hit (Krisztus) nélküli ember sorsa meg van pecsételve. És a végére hagytam a most készülő George Michel: „Vasárnapi séta” című előadásunkat mely a 70-es évek Angliájában játszódik, és a kiégett, elfásult, érzéketlen embertípust ábrázolja társadalmi szinten.
- Ha jól veszem ki a szavaiból, az előadásaikban fontosnak tarja a nevelő jelleget!
Igen, pontosan. Nemrég olvastam egy tanulmányt, melyben leírták, hogy a keresztény középiskolák-gimnáziumok diákjainak 70-80%-a eltávolodik a kereszténységtől. Tehát van mit tenni ezen a területen is, hiszen a történelmi egyházak hívei folyamatosan fogynak, mert nem rendelkeznek elég megtartó erővel. Szükséges a keresztény kultúrát tágabb spektrumban megmutatni, amely egyfajta kapuja (belépője) lehet mind ahhoz a felbecsülhetetlen keresztény értékekhez, amelyek egyenesen Krisztushoz vezetnek, nem vezethetnek máshoz. A mai fiatal generációkat (véleményem szerint) első körbe itt lehet megszólítani majd bevonni a hitéletbe, hiszen az „Újember” meghatározása nem más, mint a többé, jobbá és értékesebbé vált ember”. „Mert emberi erővel nem válhatunk istenné, csak Isteni erővel emberré”
(Dr. Hegedűs Lóránt).
- Hogyan tovább, hol fogják játszani ezt a monodrámát vagy a többi előadást?
Mint ahogy az eddigiekben, most is úgy vagyunk vele, ha hívnak, megyünk, hiszen mi „keresztény kulturális missziót végzünk” immár 17-ik éve.. “Meg van írva: Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, a mely Istennek szájából származik”. (Mt 4,4)
- Köszönöm a beszélgetést! És aki többet szeretne megtudni a kamaraszínház tevékenységéről, az megtalálhatja a www.kazanistvankamaraszinhaz.hu és a www.mindenamiszinhaz.hu weboldalakon.
–

Képen látahók, balról jobbra: Rosenfeld Dániel Imre, Serafin József, Dr. Mészáros Kálmán, Gunyecz Anna,
Dr. Békési Sándor, Balla Péter és Kriszt László.

Interjú: I. T.
–

–

Kapcsolat:
kazanistvankamaraszinhaz@gmail.com

Kislány a pokolban holokauszt monodráma

Írta: Sárdi Mária
Grafika: Pásztor Attila
Fény: Galambos Zoltán
Fotó: Telegdy István
Zene: Secret Garden
Videó-vágás: Kárer László
Kislány: Gunyecz Anna
dramaturg-rendező: Kriszt László
Kulturális menedzser: Rosenfeld Dániel Imre

–

Előadások.

Időpont: 2019. December 16-án és 17-én 18 óra.
Helyszín: Fészek Művészklub. (Kupola)
–
Időpont: 2020 Január 27. 10,30 óra.
Helyszín: Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékhely.
–

–
Időpont: 2020. Február. 10. 17. óra.
Helyszín: Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem
–

–
Időpont: 2020 08. 16.
Helyszín: Aszódi Baptista Gyülekezet
–
Időpont: 2021. Június 6 -án. 17 óra kezdéssel.
Helyszín: Fészek Művészklub. (Nagyterem)
–

Program leírás:
– Holokauszt emléktárgyak és fotótörténeti kiállítás.
– Előadás az adott zsinagóga vészkorszak alatti múltjáról.
– Holokauszt zsoltárok, imádságok.
– Sárdi Mária: „Kislány a pokolban” holokauszt monodráma.
– Ávinu koncert.
– Herzl Tivadar: “Izrael lángja” Herzl Tivadar Bázeli beszéd alapján.
– Interaktív beszélgetés a nézők és a közreműködők közt.
/a változtatás jogát fent tartjuk/
–
Fellépők:
Kazán István Kamaraszínház színészei Gunyecz Anna és mások.
Rosenfeld Dánel Imre kántor, Ávinu Trió, Neumark Zoltán zongorista, Róbert Péter történész, és mások.
–

A projektbe résztvevők: Kazán István Kamaraszínház, MAZSISZEM.
A projekt elnevezése: „Nyitott zsinagógák” programsorozat 2019-2021.
A programok helyszínei: Budapesti és vidéki kulturális, vallási és oktatási intézmények.
A projekt időpontja: 2019. December 1. – 2021. Június 31.
Bonyolító: MAZSISZEM közhasznú egyesület.
–
A programsorozatról.
A MAZSISZEM és a Kazán István Kamaraszínház az elmúlt években több holokauszt témájú előadást mutatott be mint: (Sárdi Mária: „Kislány a pokolban”, Tadeusz Borovszki: „Nálunk Auschwitzban” és az Izrael államról szóló: Herzl Tivadar: „Izrael lángja” című produkciókat. Programsorozatunkban fontosnak tartjuk, hogy bemutassuk a mai fiatal generációknak a holokauszt alatt megtörtént embertelenséget, a színház, a zene, a film, a kultúra segítségével. Az egész napos programban együtt jelenik meg, a zsidó vallás, a zsidó kultúra, amely nagyban elősegíti a vallások, a kultúrák és a nemzedékek közti párbeszédet. A fellépő művészek közreműködésével (színházi előadások), valamint a programhoz kapcsolódó, történeti kiállítás és előadás komplex kulturális képet ad a vészkorszakban megtörtént eseményekről. A kulturális sorozat az NKA és a Fővárosi Önkormányzat támogatásával valósult meg.
–

Támogatók:

Kapcsolat:
kazanistvankamaraszinhaz@gmail.com /Kriszt László művészeti vezető/
Tell: +36702570999

Kazán István Kamaraszínház bemutatja!

Kislány a pokolban holokauszt monodráma
Írta: Sárdi Mária
Kislány: Dombrádi Alina
Díszlet: Merenics Zsófia
Grafika: Pásztor Attila
Kamera-vágás: Kárer László. Cziránku Péter
Zene: Secret Garden
Produkciós menedzser: Rosenfeld Dániel Imre
Média producer: Maximilan Kristóf.
Producer: János Horváth. /USA/
dramaturg-rendező: Kriszt László

–
Előadás időpontja és helyszíne:
Előadás időpont: 2025. Április. 15-én. 18h. Nemzeti Színház – Kaszás Attila Terem.
–
Előadás időpontja és helyszíne:
Nágocs: Zichy-kastély 2025 szeptember 19-én. /”Zichy Művészeti Napok”
–
Előadás időpontja és helyszíne:
2026. január. 26. 17h. – Keszthely- Fejér György Városi Könyvtár.
–

Ismertető:
“Kora délután volt, amikor megérkeztünk. A láger kapujában akkor zenekar játszott, csupa csíkos ruhás nő. Gyerek fejjel úgy gondoltam ahol zenével fogadnak, az nem is lehet olyan rossz. Rosszul gondoltam” Második világháború, Magyarország, Budapest, a zsidókat gettóba zárják vagy Németországba hurcolják.

Rendezői gondolatok.
Ritkán adatik meg, hogy egy monodráma, pláne egy holokauszt monodráma 20 évig legyen színpadon, egy kicsi kamaraszínház repertoárján. A két évtized alatt sok kolléga, külső segítő munkája, kitartása kellett ahhoz, hogy színpadon maradhasson a megtörtént eseményekből készült színpadi adaptáció amelyet több mint 55 ezren láttak élőben a Dohány utcai Zsinagógától a Nemzeti Színházig bezárólag. A holokauszt monodráma mondanivalója nagyon tiszta és világos volt: egy 15 éves kislány, vészkorszak alatti szenvedésein keresztül elmondani, megmutatni a 600 ezer magyar és a 6 millió zsidó ember, elhurcolását, jogaiktól megfosztását, kínzását, megölését. Mindez mementóként álljon itt előttünk, s okuljon belőle az emberiség!

A monodráma története:
A Kislány a pokolban holokauszt monodráma premierje 2006 őszén volt a Fészek Művészklub kupolatermében. Budai Tünde színésznő volt az első szereposztás, aki közel 7 évig alakította, magas művészi színvonallal, őt követte Szabó Eszter színésznő aki kimagasló szakmaisággal alakította a főszerepet, majd Dombrádi Alina színésznő vette át a szerepet és emlékezetes alakításának tapsolhatott a közönség, negyedik szereposztásban Gunyecz Anna színésznő vitte tovább a szerepet, méltó módon képviselve a monodráma művészi nívóját, mondanivalóját.
A monodráma dramaturg-rendezőjeként, megköszönöm mind a négy szereposztás kiváló szakmai hozzáállását!

Érdekesség:
Az élet úgy hozta, hogy Sárdi Mária és Kertész Imre gyerekként, együtt voltak a Bergen Belseni koncentrációs táborba. Majd 50 évvel később a “Kislány a pokolban” című napló 2002-ben, szintén együtt volt az Irodalmi Nobel díjra jelölt Kertész Imre “Sorstalanság” című könyvével.

-
–
Előadások helyszínei.
Fészek Művészklub. Mezőtúr. Rétság. Debrecen. Sopron. Berekfürdő. Gyöngyös. Dohány utcai Zsinagóga. Kálvin téri Református templom. Pestszentlőrinci Református Missziós ház. Spinoza Ház. Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsésztudományi és Hittudományi Kar díszterem. Scheiber Sándor Gimnázium. Miskolci Lévay József Református Gimnázium. Bénye-Jókai Klub. Monori Vigadó. Kápolnásnyék. Enese. Budai Középiskola. Ferencvárosi Művelődési Központ és Színház. Goldmark Terem. Sola Scriptura Teológiai Főiskola. Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékhely. Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem. Aszódi Baptista Gyülekezet. Baptista Teológiai Akadémia. ZSILIP. Thália Tanoda. Nemzeti Színház – Kaszás Attila Terem. Nyíregyházi Kodály Zoltán Általános Iskola. Rumbach utcai Zsinagóga. Keszthely- Fejér György Városi Könyvtár
–
Szereposztások:
Budai Tünde színésznő.
Szabó Eszter színésznő.
Dombrádi Alina színésznő.
Gunyecz Anna színésznő.
–
Alkotók – további közreműködők:
Sárdi Mária író.
Pásztor Attila grafika.
Kárer László videó-vágás.
Telegdy István fotó.
Galambos Zoltán fény.
Secret Garden zene.
Kriszt László dramaturg-rendező.
Rosenfeld Dániel Imre produkciós menedzser
Maximilian Kristof média producer.
János Horváth co producer.
-

Goldmark terem előadás összefoglalója:

PIRKADAT: Interjú beszélgetés  (HETI tv)

TV2 beharangozó a Kislány a pokolban holokauszt monodráma
Goldmark Termi előadásnak

–

Kapcsolat: kazanistvankamaraszinhaz@gmail.com
-

Archív: 2010 Dohány utcai Zsinagóga (Budai Tünde)

–

–

–

–

Partnerek:
Magyar Kormány. Nemzeti Színház. NKA. EMIH. MAZSIHISZ. MAZSISZEM. Gershwin Produkciós Iroda. Esti Hírlap. HETI Tv. MaxLine Média. Luxemburg Group Production.