Hazámról kiáltok!
Kozmikus patrióta Petőfi, versben, táncban, zenében. 2023.

–
–                                                                                                 Jászai Mari Színészház (előadás)

–                                                                                             Fészek Művészklub (előadás)

–

Versek: Petőfi Sándor
Álmodók: Gunyecz Anna, Gergely Zsófia, Horváth László, Kovács Molnár József, Illés Tamás, Fehérvári Péter, Kovács Domonkos, Simon Alex, Rosenfeld Dániel Imre, Papp László.
Zene: Vangelis
Plakát: Kovács Domonkos
Zászló kivitelezés: Rosenfeld Ildikó
Rendező-koreográfus: Kriszt László

–                         Nemzeti Múzeum (előadás)

–                         Hősök tere (előadás)

–

Leírás: Isten, haza, család kozmikus egysége jelenik meg Petőfi Sándor hazafias verseiben. Petőfi hazafias versei örök érvényűek, mert nem a felszínt súrolják, hanem a lelket, a szívet érintik meg, az ember tudatalattijába hatolnak. Patrióta verseiben egyszerre jelenik meg és  találkozik az emberi történelem és a világmindenség. Versei kozmikussága a külső kozmosz és az ember belső, lelki, tudatalatti világának harmonizáló egységben jelenik meg, s a végtelenségbe törő szabadságvágyat tükrözi. A versek és Vangelis “Kínai koncert” zenéjére készült archaikus mozdulatszámok egymást váltva teremtenek egy olyan mélylélektani állapotot a nézőben, ahol az ősi kínai mítosz, a magyar történelmi patriotizmus és a modern hangszerelés egy vizuális és auditív egységé állnak össze. Petőfi 9 verse, kilenc különböző lélektani állapotot tükröz, melyben az individuum és a végtelenség, egy egységgé áll össze. Ezt a kozmikus patriotizmust jeleníti meg a verseket kísérő mozdulat kompozíció.
–
Petőfi Sándor patrióta versei:
Magyar vagyok.
A márciusi ifjak
A magyar nemzet
Hazámban
A XIX. század költői
Élet vagy halál!
Búcsú.
Bizony mondom, hogy győz most a magyar…
–

–

Kapcsolat:
kazanistvankamaraszinhaz@gmail.com

–
Előadások:
– július 16-án. Jászai Mari Színészház. Nyilvános főpróba 17 óra.
– július 22-én. Fészek Művészklub 13 óra. Megemlékezéssel egybekötött előadás.
– július 22-én. Hősök tere 17 óra.
– július 23-án. Jászai Mari Színészház 13 óra. Megemlékezéssel egybekötött előadás.
– július 23-án. Nemzeti Múzeum 16 óra.

Főtámogató: NKA

Partnerek: MAZSISZEM, Fészek Művészklub, Nemzeti Múzeum, Jászai Mari Színészház
Gershwin Produkciós Iroda. Kazán István Kamaraszínház.

-A 2025-2025 színházi évadban új szereposztásban lesz látható!

“Mindjárt jövök” abszurd, szimbolista játék, Samuel Beckett nyomán.
Fiú:
Lulu:
Lili:
Fényhozó:
Egy titokzatos bábu
Zene: Piano Guys.
Grafika: Pásztor Attila.
Videó-vágás: Kárer László
Színpadra alkalmazta és rendezte: Kriszt László.
Időpont: HAMAROSAN.
Helyszín: HAMAROSAN.

Kapcsolat:
kazanistvankamaraszinhaz@gmail.com

“Mindjárt jövök” abszurd, szimbolista játék. Interjúbeszélgetés.

Megszokhatták az olvasóink, hogy időről-időre beszámolunk a Kazán István Kamaraszínház új nevén, a KIKszínház bemutatóiról. Nemrég az új bemutató próbáján jártunk és egy igazán érdekfeszítő összpróbának lehettünk résztvevői. Minimalista díszlet, csupán egy almafa a háttérben, négy színész, négy lámpással, no és egy titokzatos bábu. A próba után beszélgettünk a darab dramaturg-rendezőjével Kriszt Lászlóval.
- Mintha egyfajta dezsávü érzésem lett volna  a látottak alapján és mégsem! Egy közismert Beckett darab emlékképe csillant fel bennem, de miközben azon morfondíroztam, hogy melyik műve lehet az, magával ragadott az érdekfeszítő játék.
Samuel Beckett műve az 1950-es években látott napvilágot abban az időszakban, amikor a második világháború után, nem győzelmi mámorban fürdött a világ, hanem egy kiüresedett, önmagával meghasonlott emberiség kereste az ontológiai válaszokat, s habár az alapvető kérdések az archaikus időkben eredtek, a válaszokat a jövő horizontjára fokuszálva lehetséges megtalálnia. Beckett műve, egyszerre groteszk és abszurd, hiszen az emberi lét-várakozás, örök idők óta tart. A rendezés éppen ezen megfoghatatlan, s ki nem ábrázolhatósága okán, Isten szemszögéből, közvetett módon forgatja vissza az alapmű történését, amely különleges látásmódja teszi lehetővé, hogy egyrészt eltűnjön a lila művészi köd, másrészt aktualizálja és gondolkodásra serkentse a mindenkori nézőt.
A magyar színházi trendbe rendkívül ritka “szimbolista” színpadi felfogást alkalmazom, megtartva az alapműben feltett, az emberiséget érintő nagy kérdéseket, de közben úgy ábrázoltam a karaktereket, azok egymáshoz és az elveszítetthez való viszonyát, hogy a nézőre bízom az álomszerű történések, saját valóságába helyezését. Az előadás végére kirajzolódik az emberiség által feltett kérdésére adott Isteni válasz: “Mindjárt jövök”!.
- Már a próbán, nagyszerű színészi alakítások bukkantak elő, no és az a titokzatos bábu!
Az előadásban, mindenki és minden szimbolikusan van jelen, kap értelmet. A sötétség, a sötétségben világító lámpások, a két várakozó emberi lényecske, a hozzájuk csapódó fényhozó, aki szintén lámpást /fényt/ tart a kezében, az eszkatonból érkező hírnök, no és az a titokzatos bábu. Mozaikok, amelyek az előadástörténet fejlődésével együtt kapnak fokról-fokra értelmet, mint amikor a mozaikok a helyükre kerülnek, és megkapunk egy tiszta, világos képet.
- No de az a bábu, az mi? Mert megmondom őszintén nem tudtam megállapítani!
Ugye a bábu, az egy emberi lény, de ha az emberi lényből elvesszük a lelkiséget és az értelmet, akkor csak egy puszta anyag lesz, és mint tudjuk, az anyagnak önmagában nincs értelme. Hát ezt szimbolizálja a bábu. Tehát az embernek nem csak a rája bízott természettel kell emberségesen bánni, hanem önmagával és a másik emberrel is. Egy olyan felelősség, amelyet nem lehet elhárítani vagy áthárítani, ez a mindenkori ember kötelessége, hogy a rábízott életet, értékeket, ne kiélje, hanem megélje.
- Mi aktualizálja a leendő bemutatót?
Ez is beilleszthető, az immár 16-ik színházi évadunk repertoárjába, melyben kézzelfogható a triászok, vagy is, a hármas egységek, ilyen volt a keresztény előadás sorozatunk: a Szent Johannából alkalmazott “Magányos Johanna”, az “Igazság a máglyán”, Giordano Brunoról szóló előadás és Ady “Istenes” verseiből készült keresztény témájú előadások. Aztán hasonló elgondolással készült a zsidó témákat /sorsokat/ bemutatott előadásaink, mint: Sárdi Mária “Kislány a pokolban” vagy a Tadeusz Borowski: “Auschwitzi Napló” monodrámák és hát az örök klasszikus Karinthy Ferenc: “Gellérthegyi álmok” előadásai. A mostani hármas egységet az egzisztencializmus, annak is az elidegenedés látószöge adja. Ilyen volt Albee: “Mese az állatkertről” dráma, Sartre: „Zárt tárgyalás”
és a Beckett nyomán most készült “Mindjárt jövök” abszurd, szimbolista játék. Ami pedig a konkrét választ illeti, ebben a darabban nem egy-egy személy elidegenítésével találkozhat a néző, hanem az egész emberiség elidegenedését tapasztalhatja meg. Amikor a kreáció szembefordul a kreátorával, akkor felborul a rend, s utána csak káosz marad. Pedig a kreátor a semmiből teremtett lélekkel bíró anyagot aki, kiüresítette önmagát, s emiatt hiányt hagyott maga után, amelyet azóta is reménytelenül próbál helyreállítani, s ezért várakozik az idők végtelenje óta.
- Köszönöm a beszélgetést!
Aki pedig többet szeretne, megtudni a készülő előadásról az látogasson el a www.kazanistvankamaraszinhaz.hu oldalra!

Cs. P.
–
Kapcsolat:
kazanistvankamaraszinhaz@gmail.com
–

-

Az új keresztény színház létrehozását “Ökumené Teátrum” néven azt tette időszerűvé hogy a Kazán István Kamaraszínház által már bemutatott keresztény daraboknak adjon új megjelenési formát és hosszútávú perspektívát. Régi abból a szempontból, hogy a Kazán István Kamaraszínház 2006-tól, elsőként tűzött folyamatosan repertoárjára zsidó és keresztény témájú kamaraszínházi előadásokat. Ezzel párhuzamosan mindössze az Evangélium Színház volt az /azóta megszűnt/ amely hasonló küldetést töltött be, 1990 és 2010 közt. Mindezzel párhuzamosan létrejött a “Keresztény ifjúsági kamaraszínház” amely a fiatal nemzedékeknek kíván keresztény jövőképet mutatni, a színház eszközeivel. Fontosnak tartjuk, hogy bemutassuk, közreadjuk azokat a keresztény értékeket, amelyet az elmúlt több mint ezerötszáz év létrehozott, megtartott, összegyűjtött az irodalom és színház területén. Ugyan akkor célunknak tekintjük a zsidó irodalom, színház és film, valamint a roma kultúra bemutatása, ez eddig be nem mutatott színházi művek létrehozása. Az elmúlt 15 évben Zsidó Színházi Esték és Keresztény Színházi Esték címmel mutattunk be zsidó és keresztény témájú színházi előadásokat, programsorozatokat. Keresztény színházaink jogi besorolása magán színház kategóriájába tartoznak, amelyek nem részesülnek állami támogatásban. Ugyan akkor szívesen fogadunk támogatói felajánlásokat, pontosan azért, hogy függetlenségünket /politika mentességünket/ továbbra is fent tudjuk tartani! Az ökumené (görögül oikumené) egyetemes, az egész világot érintőt jelent, de egyben egyházi mozgalom is, amely a világ összes keresztény egyházának egyesítésére törekszik.
–

–

Az elmúlt 14 évben bemutatott zsidó és keresztény témájú előadások.
G. B. Shaw: Szent Johanna című művéből: “Magányos Johanna” monodráma.
Tadeusz Borovszky: “Nálunk Auschwitzban” holokauszt monodráma.
Sárdi Mária: “Kislány a pokolban” holokauszt monodráma
Giordano Bruno: “Igazság a máglyán” monodráma.
Herzl Tivadar: “Izrael Lángja” monodráma.
Ady Endre: “Isten versek” összeállítás.
Ady Endre: “Kozmikus Ady”  verses est.
Békési Sándor: “Az egy lélek védőbeszéde”.
-

Tervezett előadások Ökumené Teátrum.
Hevesi Sándor. “Császár és komédiás” dráma.
“A kereszt útja” összeállítás keresztény versekből.
Ady Endre: “Az Isten balján” verses összeállítás.
“Isten pere” a film színpadi változata.
“Három napig magyar” monodráma Puczi Béláról.
–

Tervezett előadások Keresztény ifjúsági kamaraszintház.
Baranyecz János: “Olivér kalandjai” zenés mesejáték.
Középkori keresztény iskolai drámák sorozat. /előkészítés alatt/.
–
Archív előadások:

–

–

–

–

–
–

–
–

–

Kapcsolat:
www.keresztenyszinhaz.hu
keresztenyszinhaz@gmail.com

Írta: Baranyecz János.
Puczi Béla. …………………………..
Grafika: Pásztor Attila.
Fotó: Telegdy István.
Videó-vágás: Kárer László
dramaturg-rendező: Kriszt László.
Bemutató: 2021-2022 színházi évad.

–

Részlet a darabból.
“Én nem értem, mi az hogy cigány, ha csak az nem, amikor “koszos cigánynak” neveznek. Én nem értem mi az hogy cigány, ha csak az nem, amikor elhúzódnak mellőlem és a pénztárcájukhoz kapnak. Én nem értem mi az hogy cigány, ha csak az nem, amikor köpnek egyet a hátam mögött. Nem mondom, köztünk is vannak, nem is egy, akik ganéj emberek. Mi is szégyelljük őket, mi is szenvedünk miattuk! Ej ha, hát másutt nincsenek ganéj emberek?  Hát ha csap az ostor, ha elhagynak, ha betegek vagyunk, ha megaláznak, ha lenéznek, hát az nem ugyan úgy fáj mindenkinek? 

Engem az Isten cigánynak, magyar cigánynak, Erdélyi magyar cigánynak teremtett. Éltem mint mások: gyerek vótam, rosszalkodtam, megróttak, iskolába jártam, tanultam, dolgoztam, erős voltam, szerelmes voltam, enyém volt a világ! Aztán egyszer csak, hős lettem. Nem akartam én az lenni, csak egy egyszerű Erdélyi magyar cigány. Egy ember, aki emberként viselkedett, de mindent elvesztett. Hát olyan nagy kívánság volt ez? Hát ilyen ez a világ, már nem érdemes embernek sem lenni? Én nem tudtam más lenni, nekem ez valahogy sose ment. Most hogy elragadott az árnyak világa, s magam is szellemé lettem, kaptam egy kicsinyke időt, hogy elmondjam mindazt, ami velem történt. Nem tudom mivel érdemeltem ki, de egyszer, bizonyára kiderül, majd egyszer”!

–

Történelmi háttér.
Marosvásárhely, 1989 március 19-e. Ostrom alatt az RMDSZ székháza. Puczi Béláék megmentenek sok ezer magyart. Puczi Béla a börtön elől Magyarországra menekült. Tíz évet várt, hogy politikai menedékjogot kaphasson, de nem kapott se munkát és nem lelt otthonra. Keserűen csalódnia kellett, mert nemhogy állampolgárságot, hanem a menekültstátuszt sem ítélték oda neki.
“Ilyenből (mármint cigányból) itt is van elég, mért jött ide? ….mondta neki, az egyik hivatalnok”
Az önérzetében mélyen sértett, megalázott ember tovább is állt, tíz évig Franciaországban, Párizsban nyomorgott. Visszatérve Budapestre (közben megkapta a menekültjogot, de nem is tudott róla) még mindig rendezetlen helyzetben ide-oda hányódott, majd alig egy éven belül meghalt, megviselt szervezete, lelke nem bírta tovább. Estefelé jöttek a hírrel, hogy az RMDSZ székháznál megy a csata … ölik a magyarokat. Akkor éjjel már senki sem aludt. Őrségben volt mindenki: cigány és magyar … Másnap reggel bementünk Vásárhelyre megnézni, mi a helyzet. Beálltunk a tömegbe, hallgattuk a beszédeket. Láttuk hogy ostromolják az RMDSZ székházát ami égett mint egy szalmakazal. Ekkor mi, cigányok, megindultunk a románok felé. Elkiáltottam magam: “Ne féljetek magyarok, megjöttek a cigányok!” Így kezdődött a románok kiverése a városból.  /részletek Puczi Béla vissza emlékezéseiből/.
–
–
Három napig magyar monodráma interjú Kriszt László rendezővel.

Egy igazán rendkívüli monodráma előzetesére figyeltem fel, az elmúlt napokban. Nem is tétlenkedtem, megkerestem a monodráma dramaturg-rendezőjét Kriszt Lászlót, akivel egy figyelemreméltó interjú sikeredett. Mindenkinek ajánlom figyelmébe!
- Szóval Puczi Béláról szól majd a monodráma.
Igen, arról a Puczi Béláról, akinek az élete mindannyiunk számára példamutató. Egy olyan cigány emberről, aki maga és több társa, sok ezer Erdélyi magyart mentett meg, Marosvásárhelyen, 1989. március 19-én, az ostrom alatt lévő RMDSZ székháznál, a többi már történelem.
- Miért tarja fontosnak hogy kiemelje Puczi Béla származását?
Legalább olyan fontosnak tartom, mint a bátorságát, amiért iszonyatosan sokat szenvedett. Ma Magyarországon különösen fontosnak tartom, hogy az ilyen cigány emberek álljanak példaképül a roma és nem roma fiatalság előtt. Puczi Béla bebizonyította, hogy az ember, ha ember, akkor eltűnik mindenfajta előítélet, szertefoszlik minden jellegű megbélyegzés.
- Egyetértek önnel. Mi a monodráma üzenete?
Úgy látom, hogy napjainkban is találkozhatunk előítéletekkel, megbélyegzéssel, főleg ha mindez egy kisebbséget érint. Sok teendő van még ezen a területen, de az is kétségtelen, hogy maguknak a kisebbségeknek is fel kell ismerniük azt, amiben ők maguk is változtatni tudnak.
Azt gondolom, hogy a mai fiatal nemzedékeknek már egyáltalán nem ismerős Puczi Béla és társainak bátor cselekedete, de a neve sem. Ami pedig az üzenetet illeti, mind az a szenvedés, amit a bátor kiállása miatt kellett elszenvednie, az párját ritkítja. Itt Magyarországon, tíz évet várt arra, hogy politikai menedékjogot kapjon, nem kapta meg. Helyette azt kapta az egyik hivatalba, hogy:
“Ilyenből (mármint cigányból) itt is van elég, mért jött ide”?
- Hogyan lehet mindezt egy monodrámába visszaadni?
Ez egy rendkívül nehéz kihívás számunkra, mind az író Baranyecz János, mind pedig a saját közreműködésemet tekintve. A díszlet, ahol az egész történet játszódik, egy puritán, mondhatni sivár szoba, ahol egy korához képest, sokkal öregebb ember ül egy halvány fényt árasztó gyertya mellett és ír. Részlet a monodrámából: “Én nem értem, mi az hogy cigány, ha csak nem az, amikor koszos cigánynak neveznek. Én nem értem mi az hogy cigány, ha csak nem az, amikor elhúzódnak mellőlem és a pénztárcájukhoz kapnak. Én nem értem mi az hogy cigány, ha csak nem az, amikor köpnek egyet a hátam mögött. Nem mondom, köztünk is vannak, nem is egy, akik ganéj emberek. Mi is szégyelljük őket, mi is szenvedünk miattuk! Ej ha, hát másutt nincsenek ganéj emberek? Hát, ha csap az ostor, ha elhagynak, ha betegek vagyunk, ha megaláznak, ha lenéznek, ha elfordulnak tőlünk, hát az nem ugyan úgy fáj mindenkinek”?
- Visszatérve Puczi Béla származására, napjainkban is igen sok roma származású közszereplő látható a médiákban!
Nézze, tisztelet a kivételnek, mert ilyen is van, nem is egy, sajnos azonban a többség pontosan ellentétes hatást vált ki a közszereplésével, nem csak a társadalom nagyobbik részében, hanem a romák közt is. Mert amikor a gazdagságukkal kérkednek, amikor mindenfajta tudás, vagy teljesítmény nélkül állnak ki a képernyőkre, akkor bizony kontra produktív hatást váltanak ki. A Puczi Bélákhoz hasonló cigány emberek viszont, egyértelmű üzenetet hordoznak mindenki számára, de elég, ha csak megemlítem a /nekem/ hozzá hasonló példaképeket, mint Csemer Géza író-rendező, Szakcsi Lakatos Béla jazz zongoraművész, Csányi Sándor színművész, Cziffra György világhírű zongoraművész, Gáspár Laci énekes, Kótai Mihály ökölvívó, és még nem beszéltem a 100 tagú cigányzenekarról, és sor még nagyon hosszú, szóval nekem ők a példaképek!
- Azt érzékelem, még mindig az előítélet a legnagyobb akadály, akár ha csak, monodrámában szeretné is megjeleníteni egy cigány származású ember bátor kiállását!
Igen, ez teljesen igy van. Éppen ezért kell azokat a hiteles cigány származású példaképeket megismertetni a mai fiatal nemzedékekkel, legalább is, ami a színházat illeti, akik tudásukkal, tetteikkel kiérdemelték, én legalább is igy gondolom.
- Mit lehet tudni Puczi Béla sorsáról?
Habár a monodráma éppen erről fog majd szólni, hogy a mélyen sértett és megalázott Puczi Béla nem kapta meg a menedékjogot és Franciaországba ment, Párizsban pedig nyomorgott. Amikor visszatért Magyarországra, Budapestre (közben megkapta a menekültjogot, de ő maga nem tudott róla) tengett-lenget nem találta a helyét, egy éven belül meghalt.
- Már idézett a leendő monodrámából, lenne még egy rész, csak úgy előzetesen!
Természetesen. „Engem az Isten cigánynak, magyar cigánynak, Erdélyi magyar cigánynak teremtett. Éltem, mint mások: gyerek vótam, rosszalkodtam, megróttak, iskolába jártam, tanultam, dolgoztam, erős voltam és szerelmes, enyém volt a világ! Aztán egyszer csak, hős lettem. Nem akartam én, az lenni, csak egy egyszerű Erdélyi magyar cigány. Egy ember, aki emberként viselkedett. Hát olyan nagy kívánság volt ez? Hát ilyen ez a világ, már nem érdemes embernek sem lenni? Én nem tudtam más lenni, nekem ez valahogy sose ment. Most hogy elragadott az árnyak világa, s magam is szellemé lettem, kaptam egy kicsinyke időt, hogy elmondjam mindazt, ami velem történt. Nem tudom mivel érdemeltem ki, de egyszer bizonyára kiderül, majd egyszer”!
- Rendkívül megható! Ilyen lesz végig?
Ami a narratívát illeti igen, de olyan zene és vers részelemek is bele fognak kerülni a monodrámába, ami első látásra és hallásra furcsa lesz a nézőknek. Az elgondolás tartalmi része fog ezekkel, a néha meghökkentő, de szinte mindenki által ismert zenei és vers elemekkel mélyülni.
- Hogy állnak az előkészületekkel?
A jelenet részek meg lettek fogalmazva, és Baranyecz János író barátom már gőzerővel dolgozik rajta, egyes részeket már át is küldte. Párhuzamosan pedig folyik a jelmez és díszlettervezés, és hát keressük a megfelelő színészkollégát, aki képes lesz megformálni, ezt a különleges szerepet. A monodrámával kapcsolatos részleteket csak pár napja jelentettük meg a honlapunkon, de már is, többen érdeklődtek a darabbal kapcsolatban.
- Nem csodálom. Mondja, miért szerepel a plakáton a 2014-2015-ös év?
Mert, már akkor be szerettük volna mutatni, már akkor a tervbe volt véve, de sajnos, /most nem részletezem, hogy miért/, nem jött össze, a munkatársaimmal pedig úgy döntöttünk, hogy igy hagyjuk a plakátot, ahogy van. A plakát Pásztor Attilát dicséri.
- Köszönöm az interjút.
Interjú: Cserháti Pál
Megjelent: www.fenomena.hu
–

–

-

Kapcsolat:
kazanistvankamaraszinhaz@gmail.com
–

Partnereink:
Gershwin Produkciós Iroda, fenomena.hu

Kislány a pokolban holokauszt monodráma

Írta: Sárdi Mária
Grafika: Pásztor Attila
Fény: Galambos Zoltán
Fotó: Telegdy István
Zene: Secret Garden
Videó-vágás: Kárer László
Kislány: Gunyecz Anna
dramaturg-rendező: Kriszt László
Kulturális menedzser: Rosenfeld Dániel Imre

–

Előadások.

Időpont: 2019. December 16-án és 17-én 18 óra.
Helyszín: Fészek Művészklub. (Kupola)
–
Időpont: 2020 Január 27. 10,30 óra.
Helyszín: Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékhely.
–

–
Időpont: 2020. Február. 10. 17. óra.
Helyszín: Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem
–

–
Időpont: 2020 08. 16.
Helyszín: Aszódi Baptista Gyülekezet
–
Időpont: 2021. Június 6 -án. 17 óra kezdéssel.
Helyszín: Fészek Művészklub. (Nagyterem)
–

Program leírás:
– Holokauszt emléktárgyak és fotótörténeti kiállítás.
– Előadás az adott zsinagóga vészkorszak alatti múltjáról.
– Holokauszt zsoltárok, imádságok.
– Sárdi Mária: „Kislány a pokolban” holokauszt monodráma.
– Ávinu koncert.
– Herzl Tivadar: “Izrael lángja” Herzl Tivadar Bázeli beszéd alapján.
– Interaktív beszélgetés a nézők és a közreműködők közt.
/a változtatás jogát fent tartjuk/
–
Fellépők:
Kazán István Kamaraszínház színészei Gunyecz Anna és mások.
Rosenfeld Dánel Imre kántor, Ávinu Trió, Neumark Zoltán zongorista, Róbert Péter történész, és mások.
–

A projektbe résztvevők: Kazán István Kamaraszínház, MAZSISZEM.
A projekt elnevezése: „Nyitott zsinagógák” programsorozat 2019-2021.
A programok helyszínei: Budapesti és vidéki kulturális, vallási és oktatási intézmények.
A projekt időpontja: 2019. December 1. – 2021. Június 31.
Bonyolító: MAZSISZEM közhasznú egyesület.
–
A programsorozatról.
A MAZSISZEM és a Kazán István Kamaraszínház az elmúlt években több holokauszt témájú előadást mutatott be mint: (Sárdi Mária: „Kislány a pokolban”, Tadeusz Borovszki: „Nálunk Auschwitzban” és az Izrael államról szóló: Herzl Tivadar: „Izrael lángja” című produkciókat. Programsorozatunkban fontosnak tartjuk, hogy bemutassuk a mai fiatal generációknak a holokauszt alatt megtörtént embertelenséget, a színház, a zene, a film, a kultúra segítségével. Az egész napos programban együtt jelenik meg, a zsidó vallás, a zsidó kultúra, amely nagyban elősegíti a vallások, a kultúrák és a nemzedékek közti párbeszédet. A fellépő művészek közreműködésével (színházi előadások), valamint a programhoz kapcsolódó, történeti kiállítás és előadás komplex kulturális képet ad a vészkorszakban megtörtént eseményekről. A kulturális sorozat az NKA és a Fővárosi Önkormányzat támogatásával valósult meg.
–

Támogatók:

Kapcsolat:
kazanistvankamaraszinhaz@gmail.com /Kriszt László művészeti vezető/
Tell: +36702570999

Ady Endre: Istenes verseiből készült összeállítást
láthatnak a kedves nézők!
–
Közreműködik: Fantoly Nikolett, Veress Előd
Rendező: Kriszt László
Időpont: 2009. December.
Helyszín: Fészek Művészklub
–
Ady Endre: Istenes versek – Isteni mozdulatok Látható és láthatatlan, test és lélek, sötétség és világosság. Ady Istenes verseit hallhatja a közönség, a vizuálisan megjelenített tánccal pedig az elmúlás örök kérdései és válaszai jelennek meg a színpadon.
–

Archív felvételek 2010: 

–

–

Kozmikus Ady
Előadja: Horváth László
Rendezte: Kriszt László.
Időpont: 2014. Szeptember.

–
Leírás:
Ady megalkotja az új legegyénibb, legmagyarabb, legmodernebb költői nyelvet és életművet.
A költészet, mint átélés és kifejezés, számára sosem volt játék, hanem mindig a legőszintébb
élet-halál kérdés.
–

Partnereink:
Fészek Művészklub, Mindenki Színháza, Kazán István Kamaraszínház,
Gershwin Produkciós Iroda, Komplex Művészeti Akadémia
Aréna Fitnesz-Duna Plaza, Printh-Shop-Duna-Plaza.

Írta: Ulrich Hub
Fordította: Koleszár Bazil Péter

Bemutató időpontja: 2016. december 23., RS9 Színház

Szereplők
Egyik pingvin: Álmosd Phaedra
Másik pingvin. Ficzere Béla
Harmadik pingvin: Szávai Katalin
Galamb: Baksa Imre
Öregember: Kassai László

Alkotók
ÍRÓ:Ulrich Hub
FORDÍTÓ:Koleszár Bazil Péter
RENDEZŐ:Koleszár Bazil Péter
DÍSZLET:Vadász István
JELMEZ:Kovács Andrea
ZENE:Darvas Ferenc
TECHNIKA:Csáki Rita
KOREOGRÁFUS:Kriszt László
KOREOGRÁFUS-ASSZISZTENS:Major Bea

Békéscsabai Jókai Színház 2013 november 9.

Szereplők:
Szabó Lajos, Komáromi Anett, Fehér Tímea,
Csomós Lajos, Jancsik Ferenc

Zene: Király Péter
Koreográfus: Kriszt László
Díszlettervező: Madzin Attila
Jelmeztervező: Petrovszki Árpád
Plakát: Szlávik Ágnes
Rendezőasszisztens: Veselényi Orsolya
Rendezte: Koleszár Bazil Péter

Közreműködtek:

Terhes Edina szh., Balogh Richárd szh., Harcsa Boglárka szh.,
Drahota Albert szh. Kinyik Flóra szh., Janis Zoltán szh.,
Mitykó Bianka Szabina szh., Kocsán Pál szh.,

2024 őszén újra színpadon! Gellérthegyi álmok /keresztmetszet/

Írta: Karinthy Ferenc.
Lány:
Fiú:
Grafika: Pásztor Attila
videó-vágás: Kárer László
Fotó: Telegdy István.
dramaturg-rendező: Kriszt László
Időpont: HAMAROSAN
Helyszín: HAMAROSAN
Kapcsolat: kazanistvankamaraszinhaz@gmail.com

–

Előadás: 2015

–

Ismertető:
Második világháború, egy lány és egy fiú, egy Gellérthegyi romos villa. Egy menekülő zsidó lány és egy menekülő katonaszökevény fiú találkozik. Menekülnek a háború borzalmaitól, és önnön múltjuk elöl. Találkozásuk kölcsönös hazugságokkal indul, őszinte kitárulkozással folytatódik. Két ember, két más személyiség, két külön sors mégis van bennük valami közös: “nem-tudják, megérik e, a másnapot”.

Archív:

–

Partnereink:
Fészek Művészklub, Világ Magyarsága, Mindenki Színháza, Gershwin Produkciós Iroda, Esti Hírlap.
-

A képen láthatók: Vég András, Pálos Zsuzsa és Major Bea.